Kedves Hallgatók!
Idén ötödik alkalommal, 2015. szeptember 15-én kerül megrendezésre a BME Önkéntes Nap.
A rendezvényen az eddigiekhez hasonlóan felkeresésre kerülnek kerületi óvodák, iskolák, szemét szedésre, graffitik és vadplakátok eltávolítására kerül sor. Parkosítás zajlik majd a kerületünk közterein, és idén először idősotthonok is megszépülnek. Mindemellett a rendezvény központjában, a Goldmann téren használt ruhát és tartós élelmiszer gyűjtési lehetőséget is biztosítunk.
Az esemény facebook oldalát itt érheted el.
Köszönjük a támogatásotokat!
Legyél Angyal Te is!
BME Önkéntes Nap szervezők
Kedves Hallgatók!
A KHT Külső Ösztöndíj Pályázat eredményeit a csatolt dokumentumban olvashatjátok.
KHT
A kollégiumi férőhelyek kiosztása és a szobabeosztás
A kollégiumi férőhelyek kiosztása és a szobabeosztás elkészítése a Kollégiumi Bizottság számára egy viszonylag hosszú folyamat, mely a félév vége előtt egy-másfél hónappal már kezdetét veszi.
A kollégiumi elhelyezésről országos szinten az 51/2007. (III. 31.) Kormányrendelet határoz meg irányelveket, egyetemi szinten a Térítési és Juttatási Szabályzat, míg kari szinten a kari felvételi szabályzatok szabályozzák az ezzel kapcsolatos kari feladatokat, teendőket. A TJSZ gondozása az Egyetemi Hallgatói Képviselet (továbbiakban EHK) feladata, az esetleges módosításokat Egyetemünk legfelsőbb döntéshozó szerve, a Szenátus fogadja el. Ezzel szemben a kari felvételi szabályzatot, mely esetünkben a KHT SZMSZ 6-os számú mellékletét jelenti, az KHT fogadja el és változtathatja meg a férőhelyek kiosztását megelőző szorgalmi időszak végéig. Az utóbbi években sokat finomodott a szabályzat kari döntés alapján, de jól lekövethető, hogy amennyiben változik egy kormányrendelet, kötelező jelleggel változik a TJSZ és ezzel egyidejűleg a kari szabályozás is. A legutóbbi ilyen eset, a szakkollégiumokban tagként tevékenykedő hallgatók szobafoglalás esetén történő előnyben részesítése volt.
A félévenkénti férőhelyosztásra vonatkozó határidőket a TJSZ tartalmazza, míg a kollégiumokon belüli költözési időpontokat a GMF Kollégiumok Osztály határozza meg.
A karonként felhasználható férőhelyek meghatározása az EHK feladata, melybe a kari képviseleteknek munkájuk minőségével van csak beleszólásuk. A férőhelyek számának alapja az összegyetemi férőhelyszám, melyet a TJSZ 1-es számú mellékletében megtalálhattok. Ezen felül beleszámít a karonként férőhelyet igénylő hallgatók száma, a hó elején ellenőrzött fel nem töltött férőhelyek száma, valamint a korábban meghatározott férőhelyek túlöltésének/alultöltésének aránya. Ezek alapján jól látható, hogy az Építőmérnöki kar hallgató számának csökkentése magával vonzotta a kari kollégiumi férőhelyek csökkenését, míg más „népszerű” karokon az emelkedését. A kari férőhelyszámok után a kollégiumonkénti elosztás meghatározásnál az algoritmus a megelőző félévek férőhelyszétosztásait veszi alapul, tehát ez azt jelenti, hogy az építősök félévről félévre a VPK-ban kapnak elhelyezést. Rendkívüli igények esetén a Kollégiumi Bizottság vezetőjének feladata a kolik közötti cserének egyeztetése az illetékes karokkal. A VPK abból a szempontból speciálisnak mondható, hogy átlagosan 3-4 kar hallgatói kerülnek itt elhelyezésre, ami nagyfokú kompromisszumkészséget követel meg minden érintettől hallgatói képviseleti szinten.
A kollégium férőhely pályázat útján nyerhető el, melyhez az űrlapot a kollegium.sc.bme.hu oldalon találhatjátok meg. A Kollégiumi Bizottság, az SZMSZ félévenkénti felülvizsgálatával egy időben megküldi a felületen változtatandó részeket az EHK Kollégiumi Referensének, aki ez alapján aktualizálja. Sok hallgató megkérdezi, hogy miért szükséges fotókat feltölteni. A korábbi években fényképes kollégiumi belépőkártya készült minden kollégista számára, de ennek elkészítése az elektromos beléptető rendszer miatt szükségtelenné vált, így már csak a portai rendszerbe kerülnek feltöltésre.
A jelentkezési határidő lejárta után az EHK megküldi az űrlap kitöltéseket excel formátumban és ezzel meg is kezdődhet a férőhelyek kiosztása, szintén excelben. A nulladik és legfontosabb lépés a hibakeresés. Rendszeresen előfordul, hogy kifejezett kérés ellenére az adott képzésen egy aktív lezárt félévvel rendelkező hallgatók nem ugyanazt az ösztöndíj indexet írják be a megfelelő sorokba, így az ÖD átlaguk torzulhat, ezzel is módosítva a kollégiumi felvételi csoportok átlagait. A KHT SZMSZ 6-os számú melléklete tartalmazza ezen a kategóriák (BSc elsős, MSc elsős, BSc és MSc felsőbb éves) közötti kiosztható férőhelyek arányát, így a munka során ez mondható az első lépésnek. Ez után a hallgatókat a csoportjaik szerint szétosztjuk, és lineáris interpolációval meghatározzuk az ezekhez tartozó legkisebb átlagokat, valamint az átlagok átlagát és így az ezekhez tartozó tanulmányi pontokat. Az öntevékeny csoportok, valamint egyéb események közösségi pontjai ehhez adódnak hozzá.
Az ÖD+Közösségi pontok ismeretében az azonos kategóriák hallgatóit (tehát elsősök-felsősök külön) egy munkalapon összevetjük és kollégiumi felvételi pontjaik alapján rendezzük. Az első lépésben meghatározott számú hallgató így tanulmányi alapon elhelyezésre kerül. A „kimaradt” hallgatókhoz a KHT Szociális felelőse által megküldött szociális pontokat hozzászűrjük, ekkor történik meg egy második rendezés. A kollégiumi felvételi csoportokon belüli tan-szoc arányokat a KHT SZMSZ 6-os számú melléklete tartalmazza. A vonal alatt maradt hallgatók alkotják a továbbiakban a várólistát. A fent említett folyamat a sokszori visszaellenőrzésekkel és a hibakeresésekkel nagyjából 10 koncentrációval teli órát vesz igénybe.
A szobaosztás menetét szintén elolvashatjátok a szabályzatban, ez talán még az előbbinél is bonyolultabb folyamatnak mondható, a szobák és a hallgatói igények sokszínűsége miatt. Minden félévben igyekszünk az általatok visszaküldendő űrlapok finomításával előzetesen felmérni az igényeiteket a szobákat illetően, hogy minél jobban megfelelhessünk nekik. A kollégiumi férőhelyet elnyert hallgatók szobabeosztását a 2×2 ágyas szobákkal kezdjük, hiszen ott viszonylag egyszerűen, a szobára pályázó csoportok összesített közösségi pontja a mérvadó. Ez után a 2 ágyasra jelentkező hallgatókat kollégiumi felvételi pontjaik szerint rendezzük és megnézzük, hogy az első helyen megjelölt szobákat a szobatársukkal együtt megkapják-e. A problémát itt az okozza, amikor utóbbi nem teljesül egyik hallgató számára. Ebben az esetben természetesen minden érintettet telefonon megpróbálunk elérni és megbeszélni a lehetséges megoldásokat. Ezt követően a 4 ágyas szobák kiosztása következik, itt azonos igénylés esetén a magasabb kollégiumi felvételi ponttal rendelkezők élveznek előnyt. Az utóbbi félévek tapasztalatai azt mutatják, hogy az A épület 5.,6. emeletére érkezik a legtöbb igénylés, így ez sok további konfliktushoz vezet.
A férőhelypályázatok eredményének kikerülése után a megadott határidőig jelezhetitek a problémáitokat felénk, később már csak Neptun rendszeren keresztül szólalhattok fel az EHK, majd másodfokon a HJB felé.
A férőhelyet el nem nyert hallgatók a várólistán kollégiumi pont alapján szerepelnek (szociális ponttól függetlenül). Amennyiben egy építős férőhely megürül, úgy a várólistán szereplő helyük alapján értesítjük őket emailbe és telefonon
A szociális felelős munkájának legjelentősebb részét a félévkezdést megelőző, illetve rögtön a félévkezdési időszakban lezajló szociális alapú támogatások időszakában végzi.
A hallgatókat közvetlenül még nem érintő legfontosabb háttérintézkedés a bírálók felkészítése. Ez az elbírálási eljárás és az informatikai rendszer változásánál különösen fontos és nagy feladat. A felkészítést minden kar szociális felelőse saját hatáskörben vagy az Egyetemi Hallgatói Képviselet végzi. Karunkon ezt egy “házi” vizsga követi, elméleti és gyakorlati résszel. Aki ezt teljesíti, részt vehet a szociális alapú kollégiumi pályázatok bírálásában.
Az őszi félévet megelőzően az első feladat a már említett szociális alapú kollégiumi jelentkezés lebonyolítása. Ebben az időszakban, tekintve, hogy az elsőéves hallgatók 90%-a szociális alapon részesül kollégiumi férőhelyben és ők(), első alkalommal adják le a pályázatukat, rengeteg kérdés merül fel, melyet e-mailben, telefonon, facebook üzenetben, facebook posztokon, időnként személyesen kell megválaszolnia a szociális felelősnek. Ez gyakorlatilag állandó rendelkezésre állást követel meg és nagyon rövid reakcióidőket, főként a határidők szűkössége miatt. A szociális felelős tájékoztatást kell, hogy adjon a beszerzendő igazolásokról, összetett esetekben a különböző szociális helyzetek megfelelő leigazolásáról, határidőkről, pályázati és bírálati eljárásról, pontszámokról és általánosságban minden felmerülő témáról. Az összes üzenetet ez az egy személy válaszolja meg. Ez a következetesség miatt kiemelten fontos, azonban a határidő közeledtével, így a levelek jelentős megszaporodásával (időnként sajnos hangvételük erősödésével) ez egyre nehezebb feladat. A leadási időszakot követően kezdődik meg a szociális alapú kollégiumi pályázatok bírálása. Ezt a szociális felelős már a levizsgázott bírálókkal végzi. Ennek során az igazolások megfelelőségét ellenőrzik, illetve a bíráláshoz elengedhetetlen igazolások hiánya esetén igyekeznek elérni az érintett hallgatókat, hogy azokat a bírálási időszakban pótolják, és így a pályázatuk elbírálható legyen. Ezután a pályázati pontszámokat véglegesítik, a szociális felelős feladatköre eddig terjed. Ezt követően a szociális alapú kollégiumi jelentkezés lebonyolítását a Kollégiumi Bizottság veszi át, a kollégiumban való elhelyezéssel, szobaosztással már ők foglalkoznak (Kollégiumi Bizottság II: bejegyzés).
A kollégiumi eredmények kihirdetését követően a szociális alapon jelentkezők körében probléma esetén több körös egyeztetés zajlik a Kollégiumi Bizottság és a szociális felelős között. A felmerülő kérdéseket a hallgatók és a gyors munkavégzés érdekében egyeztetik, majd a probléma orvoslásra kerül.
A kollégiumi jelentkezést követően kezdődik meg a rendszeres szociális támogatásra, illetve a gólyák esetén az alaptámogatásra való pályázati időszak.
Bírálói részről az időszakot megelőzi a második nagyobb próbatétel, az Egyetemi Hallgatói Képviselet által szervezett vizsgáztatás. Ekkor a bírálók elméleti feladatsort töltenek ki, ezt követően próbapályázatokon vizsgáznak. A vizsgáztatók minden esetben kari szociális referensek. A vizsga nagyon szigorú, teljesítése komoly felkészültséget igényel.
A szociális felelős számára a rendszeres szociális ösztöndíj időszakának kezdetével ismét a megkeresések, kérdések megválaszolása a fő feladat. Amennyiben az idő engedi, a bemutatást megelőzően előbírálás zajlik. Ekkor a vizsgát sikerrel teljesítő bírálók a pályázatokat úgy ellenőrzik, ahogy azt a szóbeli bíráláson tennék, hiányosság vagy nem megfelelő igazolás esetén üzenetet hagynak a rendszerben, így a hallgatóknak alkalma nyílik a hibák korrigálására a személyes bemutatást megelőzően, így időt és energiát spórolva maguknak.
A szociális felelős a szóbeli bírálás időszakát megelőzően felméri, hogy a pályázatok száma alapján mennyi bemutatási időpontra lesz szükség, majd kiírja ezeket, melyekre a hallgatók jelentkezni tudnak.
A szóbeli bírálás során a hallgatók igazolásainak ellenőrzése zajlik. Ezt igen nagy gondossággal és pontos szabálykövetéssel kell elvégezni az egyetemi egységesség megőrzése érdekében, illetve a szociális helyzet részletes felmérése érdekében. Ezt segítik elő a bírálói kérdések, melyek nem egyértelmű helyzetekben merülnek fel. A bírálóknak szükséges időnként érzékeny témájú kérdéseket is feltennie, annak érdekében, hogy teljes képet kapjanak a hallgató szociális helyzetéről, azonban kötelesek a jó modor határain belül maradni. Ezek a szituációk adott esetben a bírálónak szintén legalább annyira kellemetlenek, mint a hallgatónak, bírálónak lenni nem minden esetben hálás feladat. Amennyiben a bíráló nehézségekbe ütközik egy hallgató bírálása során, a szociális felelőst hívja segítségül, aki döntést hoz a kérdéses esetekben. Abban az esetben, ha a hallgató ezzel nem ért egyet, a Kari Hallgatói Képviselet elnökéhez vagy az Egyetemi Hallgatói Képviselet szociális juttatási referenséhez fordulhat. A bírálóknak és a szociális felelősnek feladata és kötelessége szűrni a valótlan pályázatokat. Ez azok érdekében áll, akik valóban jogosultak lennének a szociális támogatások bármelyikére, azonban kiszorulnak a támogatottak köréből a valósággal nem egyező, annál rosszabb szociális helyzetet lefestő pályázatot benyújtó hallgatók miatt.
Utólagos korrekciók, fellebbezések esetén a hallgatók kereshetik a szociális felelőst, azonban fellebbezéssel az Egyetemi Hallgatói Képviselet felé élhetnek. Ezeket a kari szociális referensek véleményezik, a döntést azonban az EHK hozza meg az adott esetekről, ez már nem kari hatáskör. Ezt követően az intézményi másodfok a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság.
A pályázati-bírálati-fellebbezési időszak lezártával a szociális felelős a Külső Szociális Bizottságban dolgozik tovább. Itt az előző időszak tanulságai alapján igyekeznek tökéletesíteni a rendszert, újragondolni a problémás aspektusokat.
A szociális ösztöndíjak az ún. egyetemi normatívából kerülnek kifizetésre. Ez nem kari hatáskörben kezelendő, így se az összegek feltöltése, se a kifizetés nem kari felelősség. Az összegek félévről félévre változnak, a szociális ösztöndíjra pályázók helyzetétől függően. A keret minden évben adott, ez az adott félévben államilag támogatott képzésen aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők számától függ. Ezért is probléma, ha a támogatási formákra nem jogosultak ösztöndíjban részesülnek, hiszen ezzel kiszorítanak másokat a keretből. A ponthatárt és a pontonkénti lépcsőt gondos mérlegelés és az adott félévi pályázatok figyelembe vételét követően a Külső Szociális Bizottság javasolja és az Egyetemi Hallgatói Képviselet fogadja el.
Az oktatási feladatok elvégzésért felelős BOB tagok munkáját a hatékony munkavégzés érdekében bizottságvezető irányítja.
A bizottságvezető feladatai
A bizottságvezető legfontosabb feladata, hogy összefogja és koordinálja a bizottságtagok munkáját. Ügyel arra, hogy az új bizottságtagok bemutatásra kerüljenek a tanszékeiken, elkészíti a megbízóleveleiket, tanszéki plakátjaikat. Segítséget nyújt számukra az új feladatok elvégzésében.
A bizottságvezetőnek kell észben tartania a határidőket. Tudnia kell, hogy mikor milyen rendszeres feladatok elvégzése szükséges a félév során. A teendők könnyebb átláthatósága érdekében a bizottság vezetője minden félév elején, az aktuális szorgalmi időszak beosztását figyelembe véve (munkaszüneti napok, Nyílt Nap stb.) elkészíti a BOB-os ütemtervet, amely tartalmazza a rendszeres bizottsági feladatok elkészítésének határidejét.
További feladata, hogy az általános feladatok elvégzéséhez szükséges táblázatokat elkészítse, amikben a munkavégzés folyik (pl. tárgykövetelmények ellenőrzéséhez használt excel tábla). Ő irányítja a Szakmai7 szakmai vetélkedőjének szervezését és lebonyolítását.
Bizottságvezetőként a legtöbb általános, oktatással kapcsolatos hallgatói megkeresés, kérdés hozzá érkezik. Ezekre a kérdésekre jellemzően a bizottság vezetője, vagy egy általa felkért/kijelölt bizottság tag válaszol. Mindkét esetben az bizottságvezető felelőssége, hogy ne maradjanak megválaszolatlan kérdések.
További feladata az EHK külső oktatási bizottságának (továbbiakban KOB) munkájában való részvétel. Ez magában foglalja a mindenkori EHK-s oktatási referens által kiadott feladatok elvégzését, a KOB üléseken való részvételt. A feladatok hatékony és eredményes elvégzése érdekében kapcsolatot tart az EHK oktatási referensével valamint a többi HK oktatási felelősével is. Ennek a kapcsolattartásnak a fő csatornája a KOB-os levelezőlista. Itt történik az ülések időpontjának egyeztetése, kisebb feladatok kiosztása, valamint egymás közötti oktatásis problémák megvitatására, tapasztalatgyűjtésre is gyakran használják.
Bizottságvezetői feladatain túl – a bizottság tagjaihoz hasonlóan – ő is ellát tanszéki összekötői feladatokat (tárgykövetelményeket, mintatantervi órarendeket ellenőriz, vizsgarend ellenőrzést végez stb.).
Az oktatási bizottság vezetője jellemzően tagja a Kari Tanácsnak és ezzel együtt a Kari Tanulmányi Bizottságnak (KTB) és a Kari Oktatási Bizottságnak is. A KTB tagjakén fő feladata – a másik két mandátummal rendelkező KHT taggal közösen – a KTB hatáskörébe tartozó hallgatói kérvények elbírálásánál a hallgatói érdekek képviselete, a hallgatók számára előnyös ítéletek szorgalmazása. A BOB vezetőjének feladata ebben a folyamatban a kérvények írásbeli bírálása során a hallgatói vélemény továbbítása az oktatók felé, valamint a felmerült kérdésekkel kapcsolatos egyeztetés az oktatói oldallal.
A Kari Oktatási Bizottságban főként új tárgyindítási kérelmekkel, Kari Tanács előterjesztésekkel kapcsolatban foglal állást a bizottság másik KHT képviselőjével közösen. A hallgatói oldal álláspontját ebben az esetben is a bizottságvezető szokta az oktatók felé képviselni.
A bizottsági munkán felül oktatási ügyekben kapcsolatot tart a Dékánnal és az Oktatási Dékán helyettessel, szükség esetén tanszékvezetőkkel. Gyakran kapcsolatba kerül még a kari Neptun felelőssel is, általában a vizsgaellenőrzéshez szükséges vizsgaszűrés lekérése kapcsán.
A KHT Pályázati Bizottsága egy három főből álló belső bizottság (bizottságvezető + 2 hallgatói képviselő), aminek fő feladata félévente kiírni a Kari BME ösztöndíj pályázatot, valamint a pályázat elbírálása, és a bírálat előterjesztése a KHT-nak.
Minden félév végén a bizottság összegzi a tapasztalatokat és azok függvényében vezet be esetleges változtatásokat a pályázás menetében. Így került sor arra a közelmúltban, hogy a KBME pályázat kétszer is nagy változáson ment keresztül, annak érdekében, hogy minél több, arra érdemes hallgató tudjon pályázni.
A bizottság tagjainak feladatai közé tartozik továbbá a különböző egyetemi, kari és külső pályázatok keresése és a hallgatók felé való terjesztése (pl.: EHK Sportpálya, Köztársasági Ösztöndíj).
Elsődlegesen a PB vezetőjét kereshetik fel kérdéseikkel mind az érintett hallgatók, mind a hallgatói képviselők. Emellett a bizottságvezető feladatai közé tartozik az ülések összehívása, a KBME pályázat kiírásának, beszedésének, bírálásának és az eredmény kihirdetésének a levezénylése, valamint a különböző feladatok ledelegálása a PB tagoknak és azok munkájának ellenőrzése. A bizottságvezetőnek szükséges beszámolni a bizottságban folyó munkáról a KHT üléseken, és az EHK pályázati felelőse által összehívott Külső Pályázati Bizottságon, a többi kar pályázatis delegáltjaival együtt.