Kedves Hallgatóink, Oktatóink, Egyetem Polgárai!

2021. augusztus 16-a fontos nap volt nem csak karunk, hanem egyetemünk több ezer hallgatójának, ugyanis várható és váratlan események tarkították életünket. Elsősorban, a már így is halasztott időponttal, de kikerültek a kollégiumi férőhely pályázat végleges eredményei a felsőbbéves hallgatók számára, mely során több, mint 210 hallgató társunknak került be a bejegyzés a KEFIR felületére, miszerint felvételt nyert a Vásárhelyi Pál Kollégiumba. Nemsokára hidegzuhanyként érkezett a hír az Egyetem hivatalos csatornáiról, miszerint külsős rendezvény hatására a BME 2000 fő (később 1650 fő) számára biztosít szállást. Ennek következményeként a felvételt nyert hallgatók sokasága nem foglalhatja el szabályszerűen elnyert helyét, a szerencsésebbeknek “csupán” ki-beköltözésekkel kell elütniük szabadidejüket a tanévkezdés örömére.

Erre reagálva az Egyetemi Hallgatói Képviselet reflektált egy tájékoztatóval, miszerint a HÖK teljes kihagyásával, a kollégiumi férőhelyosztásra vonatkozó csaknem összes szabályzatot felrúgva, a Hallgatói Jogviszonyból Származó Kollektív Jogok Szabályzatában meghatározott – döntési jog a kollégiumi felvételi pályázat feltételeiről, döntési jog a hallgatók számára rendelkezésre álló kollégiumi férőhelyek – karok és épületek közötti – szétosztásáról, egyetértési jog a Kollégiumi Bentlakási Megállapodás tartalmával, egyetértési jog a hallgatókat közvetlenül érintő oktatás-szervezési kérdések tekintetében, egyetértési jog a Kancellária kollégiumi férőhelyosztására vonatkozó döntésével – jogokat figyelmen kívül hagyva, egyeztetés és tájékoztatás nélkül történt meg ez a bejelentés és szállás biztosítás a nemzetközi rendezvény számára. Ezzel szinte egy időben elkészült egy pontos ütemezés a Kancellária részéről, melynek címzettjei közül úgyszintén kihagyták az egyetem hallgatóinak képviseletét, mindazonáltal azon alkalmazottak kapták meg, akiknek számítanak a közreműködésére, valamint azon kollégiumi mentorok értesültek az ütemezésről, akik jelenleg is élő szerződés nélkül állnak az Egyetem kötelékében, csupán felelősségtudatból tevékenykedve a hallgatótársaikért és kollégiumainkért. 

 

Másnapra több egyeztetés zajlott le, itt már részben az EHK képviselőjének bevonásával a jelenlegi problémáról. Jelenlegi állás szerint mi, az Építőmérnöki Kar hallgatóinak képviselői úgy érezzük, hogy ezek az egyeztetések nem abba az irányba terelődtek, mely érdemi változást és a hallgatóságra és egyetemi tanévünk kezdésére ésszerű megoldást kínálna. Természetesen a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust mint világszintű rendezvényt és keresztény államnak hatalmas megtiszteltetést nem szeretnénk negatívan minősíteni, valamint támogatjuk, hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségekhez képest segítsük és támogassuk megrendezését, viszont jelenleg olyan erőforrásokat igényel a környezetünkből ezen segítségnyújtás, ami egyáltalán nem áll rendelkezésünkre.

 

Az Egyetemnek nem áll rendelkezésére 2000 szabad szálláshely a rendezvény idejére, ugyanis ezen helyek túlnyomó többsége a BME által kihirdetett és biztosítandó kollégiumi férőhelyként szükséges funkcionálni a megadott időtartamban. Az Egyetemnek a belső szabályrendszere és alapító okirata szerint is a feladata és küldetése az egyetem hallgatói számára biztosítani a minőségi oktatást, annak elérhetőségét és az ehhez szükséges kollégiumi szolgáltatások biztosítását. Ezen feladatokat nem tudja ellátni az Egyetem egységesen és egyenlő szinten abban a formában, ha az oktatás 2021. szeptember 6-án jelenléti formában elindul az intézményben és egyes hallgatók nem juthatnak hozzá, amennyiben hetekre nem oldják meg önállóan a lakhatásukat. Úgyszintén nincs biztosítva ez a feladat, ha a szorgalmi időszak közben több napon keresztül a költözésre kell időt szakítani a hallgatónak, melyre korábbi ki-beköltözések során is szünnapokkal sikerült megoldást találni. Ebből már az Egyetem alapfeladata, az oktatás sérül, mely a küldetése az intézménynek, ezzel szemben nem található küldetésnek a külső rendezvények segítése, sem pedig anyagi haszonszerzés a hallgatók, oktatók és tanulmányok rovására sem.

 

Közel másfél éve szenvedünk a világjárvány okozta következményekben, legyen szó az oktatás minőségének változásáról, a tanulmányi munka szervezésének nehézségeiről, az oktató-hallgató kapcsolat eltávolodásáról, hallgatói közösségek erodálódásáról, személyes fizikai és mentális problémákról vagy akár az egyetem elvégzéséhez szükséges motiváció csorbulásáról. Rengeteg hallgató és oktató várta a normális kerékvágásba visszakerülést, hagyományos jelenléti oktatással és nyugodt tanévkezdéssel, melyre jelenleg a vírushelyzet lehetőséget ad számunkra. Ezzel szemben a tervek szerint ez nem adódhat meg, hiszen a tanévkezdés előtt két héttel közölt és előkészítetlenül, partneri kommunikáció nélkül tálalt “döntéshozás” nem teszi lehetővé így se a hallgatók számára, sem oktatóink számára. Ezt nem találjuk sem megfelelőnek, sem ésszerűnek, hiszen amennyire a döntéshozatalnál is háttérbe került, a tanévkezdésnél is elfelejtődött az az egészen fontos jelenség, miszerint hallgatók nélkül egyetemek se lehetnek. Javarészt műszaki és gyakorlati képzések esetén pedig pláne fontosnak tartanánk minden lehetőséget megragadni a mindenki számára elérhető és biztosított jelenléti képzéshez.

 

Amennyiben már szót ejtettünk a hallgatói közösségekről és ennek jelentőségéről, nem mehetünk el szó nélkül a tervezett intézkedések legnagyobb áldozatai mellett, az Egyetemre érkező elsőéves hallgatókra tekintve. Ezek a fiatalok voltak talán leginkább kitéve minden olyan veszteségnek, mely a koronavírus járványnak köszönhető. A lehető összes közösségi élmény, szalagavató, ballagás, normális érettségi, mind kimaradtak, nem beszélve természetesen a mindenki ismerettségében található személyes veszteségek okozta nehézségekről. Ezek a fiatalok most megérkeznek az egyetemre és még ha nem is tudnak róla, rendkívül nagy szükségük van a közösségépítésére, az információk megszerzésére, a patronálásukra és a vidéki hallgatóknak az otthonérzet megteremtésére, mely minden esetben nehéz tud lenni. Egyetemünk vezetői és képviselőik a nyár derekán ránk, hallgatói képviselőkre partnerként tekintettek és fokozottan kértek az elsőéves hallgatók segítésére és egyetemi polgárrá nevelésére. Viszont ez megvalósíthatalan, ha azok a mentorok/seniorok, akik foglalkoznának velük és szerveznék nekik a programokat vagy nem is tudnak még csak a környéken sem lenni hetekig, vagy éppen a saját költözésükkel, tanulmányi nehézségeikkel kell, hogy megbirkózzanak ezidő alatt, az elsőévesek pedig vándormadárként más helyen kell, hogy elkezdjék tanulmányaikat, majd a legelső megmérettetések előtt (első zárthelyi, fokozódó terhelés) próbáljanak majd költözni és beilleszkedni az ismét új közegbe. Ez számunkra nem elfogadható döntés az Egyetem részéről.

 

Valamint az sem elfogadható, ha érdemi kommunikáció nélkül vagy robotokként vagy mindössze egy darab termékként tekint valaki a hallgatókra. Mi, az Építőmérnöki Kar Hallgatói Képviselete ezt nem szeretnénk hagyni sem most, sem a továbbiakban. Az egyetemi szabályzatokat félresöpörve, korábbi partnerségeket eldobva irányítani a hallgatókat vagy éppen pakolászni építmények között őket, mintha ez mit sem számítana nekik. Éppen elég viszontagság ért mindenkit az elmúlt másfél évben, erre lapot húzni véleményünk szerint már több, mint amit a hallgatóság ingerküszöbe kibír. Szeretnénk, ha a hallgatók személyes egzisztenciája és morálja jelentene annyit az Egyetemnek, mint bizonyos rangsorok és bizonyos bevételi lehetőségek, mert mint korábban is fogalmaztunk, tartjuk magunkat ahhoz, hogy hallgatók nélkül nincs Egyetem. Éppen ezért az Építőmérnöki Kar hallgatóinak nevében nem támogatjuk a kiosztott kollégiumi férőhelyek kiadását a szorgalmi időszakban, tevékenységünkkel nem szeretnénk asszisztálni saját hallgatótársaink megkülönböztetésében és költöztetésében, ehhez pedig segítségül várjuk a többi Kari Hallgatói Képviseletet, valamint azon kollégiumi mentorokat, vezetőmentorokat, egyetemi munkatársakat, akik hasonlóképpen gondolják, hogy ilyen módon dönteni a hallgatókról és önmagunknak megnehezítve életünket, elkezdeni egy tanévet nem lehet és nem is szeretnénk!

Budapest, 2021. augusztus 17.

                                                                                                                                                                                   Építőmérnöki Kar Hallgatói Képviselet